Egy budapesti bioboltos cikkét olvasva gondoltam megosztom veletek is.
Mi is ezt a székely leleményességgel ..:) tapadásgátló anyaggal nem kezelt parajdi sót forgalmazzuk, ..étkezési, fürdő, és szappanformában is. Lehet sokan vásároljátok és szeretitek is, de h. konkrétan, mi is a helyzet a helyzet só körül , az ebből az írásból szépen kiderül. :
A só és a mérgek
Számomra is csak pár hónapja derült ki mi a helyzet Magyarországon a sóval kapcsolatban.
Biogazdálkodóként és egy Bio-áruház vezetőjeként elég jó rálátásom van a mezőgazdaság és élelmiszereink vegyszerterheltségére, de ez még engem is meglepett.
Tavaly maradt valamennyi fejeskáposztánk a Biogazdaságban és kitaláltam, hogy készítünk savanyúkáposztát. Ez nem egy bonyolult feladat, mert ha jó minőségű, vegyszermentes alapanyagból dolgozunk, akkor csak só kell hozzá, a munkát pedig elvégzik a tejsav baktériumok. A bio minősítés megszerzéséhez azonban minden terméket engedélyeztetni és ellenőriztetni kell valamelyik minősítő szervezettel. Én jó biogazda módjára felkerestem a saját ellenőreinket és megkérdeztem mi szükséges ahhoz, hogy a savanyúkáposzta bio legyen. Ők azt válaszolták, hogy igazolás a só összetételéről… hmmm?!
Nem is értettem a kérdést. Hiszen a konyhasó az NaCl, vagy nem…?
Megkerestem a forgalmazót, aki közölte, hogy nem tud ilyen dokumentációt produkálni, forduljak a gyártóhoz. A gyártótól megkaptam a papírt, amin nem kis mennyiségű kálium-cianát szerepelt, mint adalékanyag. Akkor elkezdtem nyomozni, hogy hol találok olyan sót, amit használhatok bio-élelmiszer előállításban. Kiderült, hogy nagyságrendileg három lehetőségem van. Az első kétféle nagyon drága külföldi himalája só, a második a vegyileg előállított gyógyszertári NaCl, vagy egy szürkés román kősó. Mivel utóbbi fele annyiba került, mint a többi, ezért ezt választottam, de nem volt könnyű beszerezni. Végül elkészült és el is fogyott a finom savanyúkáposzta, én pedig megnyitottam saját Bio-áruházamat.
Indulás után egy hónappal teljesen véletlenül „beestek” hozzám a parajdi bányászok azzal, hogy nem forgalmaznám-e a natúr parajdi bányasót?!
Megkérdeztem, hogy véletlenül nem ez az a román kősó, amit a káposztámhoz használtam? Kiderült, hogy bizony arról van szó.
Nagyon megörültem és azóta árusítjuk is a natúr termékeiket.
Hosszasan beszélgettünk a só előállításáról. Elmesélték, hogy uniós előírás a gyártók számára, hogy az étkezési sót megadott mennyiségű tapadásgátló anyaggal kell kezelniük. Ezek azok a mérgek, amelyekről lassan tudomást szerez a közvélemény. A helyzetet tovább rontja, hogy a gyártók többsége rá sem írja, hogy beleteszi a sóba (főként, hogy mennyit), mert ez előírás, tehát mindenkire vonatkozik…
Tovább feszegettem, a kérdés, hogy ez esetben hogyan oldható meg, hogy egy nálunk forgalomban lévő sóban még sincs adalék?
Hát nem csalódtam a székely leleményességben:
Nem étkezési sóként hozzák ki a bányából. Magyarországon aztán bevizsgáltatják és engedélyeztetik. Megkaptam a laboreredményt és az engedélyeket. Az Unió így is megakadályozza, hogy ez a kiváló minőségű só -amelyet évszázadokig fogyasztott minden ősünk- szabadon forgalomba kerüljön, azt azonban nem sikerül elérnie, hogy ne jussanak hozzá az emberek, mert saját forgalmazási láncon keresztül megoldjuk a terjesztést.
Így jelenleg kapható a Parajdi Sópincében, a Bio-Gyömbér áruházban, a Gódor Bio-Mind boltjában, az én piacom online áruházban és reméljük hamarosan a bioboltok többségében. ”
Ha szeretnétek még olvasni bővebben a só gyógyító és megelőző hatásairól ezt megtehetitek , a cikkek között márc. 01. megjelent, Sószappan, fürdősó, étkezési só, …és só ivókúra, c. cikkünkben.
Ez a linke nem nyílik meg (nekem).:-(
Köszi Zoli, javítottam is, így már remélem rendben lesz ! 🙂
Mint gyógyszerész, én is ajánlom az erdélyi étkezési bányasó használatát. Főleg a 3 % alatti kálium tartalma miatt és azért, mert a fél periódusos rendszernyi nyomelemet tartalmaz. Ezért van egy kis szürke színe, a benne lévő finom tengeri iszap miatt. Ez is igazolja érintetlen eredetét. A nyomelemek a farmakológiai szakirodalom szerint egyre jelentősebb szereppel bírnak betegségek gyógyításában és főleg azok megelőzésében. Az, hogy kissé csomósodik, kit zavar? Kissé nedvesség szívó, néha átszitálom. Felesleges emiatt az idegen segédanyag bekeverése. Egy kínai közmondás szerint „az ételed az életed”. Nem véletlen, hogy a magyar ÉTEL szó nagyon hasonlít az ÉLET szóra, mi is Keletről jöttünk. Az egészség titka az étkezésben rejlik, például az eredeti, természetes só használatában. Jó egészséget kívánok mindenkinek! Üdv: Attila
Köszönjük Atilla a megerősítést, igazán örülök a bejegyzésnek, az Étel és Élet tekintetében is! 🙂