Főnix, és a raku…

 

” Létet ezek mind más lényektől nyernek, azonban egy szárnyas maga nemzi magát,  s örökösen maga újul:  az assyrok ezt phoenixnek hívják, semmi gyümölcsöt,  semmi füvet nem eszik, tömjén és balzsam az étke.

Ez, miután kerek ötszáz év odalett idejéből, rengő pálmafa ágai közt és lombtetejében karmaival s ragyogó csőrrel fölrakja a fészkét, abba fahéjat tesz, meg a nardus zsenge kalászát,  porrátört cimetet,  s mirhát,  ama sárga sugárút és ráül,  s jó illat közt így végzi be életét.

S  mondják, mely ugyanígy korra kerül majd, apjának teteméből új phoenix jön létre, ez ha erőre kapott, s terhét már hordani tudja, fészkétől a magas fát tüstént megszabadítja, és kegyesen viszi bölcsőjét, és apjának sírját, s át a légen Hyperionnak váráig elérve,  terhét Hyperionnak teszi szent küszöbére.”

Publius Ovidius Naso: XV.Pythagoras 392, (isz. 1-8.sz.)  Devecseri Gábor fordítása

 

A magas fokú megértésről olvashatunk  Reiner Maria Rilke versében :

” Saját halálát add meg,  Istenem mindenkinek,

azt mi létében érik,   amelyben vágy volt,    ínség s értelem. ”

Nemes Nagy Ágnes fordítása

 

A főnix az égi tűz, a Nap, az örök megújulás és a hallhatatlanság jelképe.

Az ősi Egyiptomban az újjászületett Ozirisz halhatatlan, mindent beragyogó lelkeként tisztelték, Kínában a Feng-huang néven ismerték, és a madarak királyának tartották.

Összefüggésbe hozzák a császárnővel, a házastársi hűséggel, a nemi egyesüléssel, a déli iránnyal, a tűzzel, a nyárral és a piros színnel.

Testrészei az öt erényt szimbolizálják,  feje az erkölcsi tisztaságnak, két szárnya a kötelességtudásnak, háta a rituálisan szabályzott viselkedésnek, melkasa az emberszeretetnek,  gyomra pedig a megbízhatóságnak felel meg.

A ciklikusan elpusztuló és újjászülető univerzum szimbóluma is.

 

” Születhet Krisztus ezerszer Betlehemben,

Örökre elvesztél, ha benned egyszer sem. ”       Angelus Silesius : Kerúbi vándor